Szerettelek, miattad gyűlöltem magam
Gyűlöletet adtál nekem, látod?
Ez megmentett, és ezek a könnyek halálosak
Érzed?
Visszavágok minden alkalommal, mikor megpróbálod tőlem ellopni
Rosszul érzed magad?
Szomorú vagy?
Sajnálom, hát nem!
Az én szívem volt, az én életem, az én kezdetem, a te késed
Ez a küzdelem véget ér. Ez az élet és ezek a hazugságok.
Ez a tüdő túl sokáig énekelte ezt a dalt, és igaz, nekem is fáj, emlékezz, hogy én is szerettelek.
Elvesztettem mindent, elestem ma, mind ugyanaz
Sajnálom (ó, sajnálom)
Sajnálom, nem
Visszaéltek velem, annyira kihasználtan érzem magam miattad
Sajnálom (ó, sajnálom)
Sajnálom, nem
Azt kívánom, bárcsak ott tudtalak volna hagyni
Azt kívánom, bárcsak sosem hiányoztál volna és ne mondtam volna, hogy szeretlek minden alkalommal mikor megb.sztalak
A jövő, amit ketten elképzeltünk és a sok dolog amin keresztülmentünk
A megszállottad voltam és a fájdalom csak nőtt és nőtt
Hogy tehetted ezt velem?
Nézd, mennyi mindent tettem érted
Sosem volt elég és a világ az amit megadtam neked
Fülig szerelmes voltam, mostmár csak el vagyok b.szva
Húzd fel a felsőm ujját és nézd a vágásokat
Úgy tűnik, minden, amink volt, elveszett, elmentél
A könnyeid kiszáradtak, csak fekszel némán
Úgy tűnik, minden, amink volt, elveszett, elmentél
És a félelmeim eltűntek, elsétálhatok lógó fejjel.
|